ÉRTÉKES PÉCS

Pécs városa különleges hely, nemcsak klímája és az országon belüli speciális elhelyezkedése, hanem az elmúlt kétezer év során felmutatott egyedülálló kulturális együttélés miatt. A különböző szokások, hiedelmek, a sokszínűség békés egymás mellett élése is teszi Pécs városát egyedivé.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja, hogy a város történelmi, építészeti és vallási sokszínűségét komplexen be tudja mutatni a Pécsre látogatók számára. Ennek a célnak és a turisztikai kínálat továbbfejlesztése érdekében kérte fel az Önkrományzat a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t, hogy a városban fellelhető különleges vallási és történelmi értékekre támaszkodva nyújtson be projektjavaslatot a DDOP-2.1.1/AB-12 pályázati felhívásra.

Az Értékes Pécs projektben a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (helyszínek: Cella Septichora, Középkori Egyetem, Ókeresztény Mauzóleum), a Pécsi Zsidó Hitközség (Zsinagóga), Pécs-Belvárosi Református Egyházközség (Belvárosi Református Templom, Sztáray-terem), Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség (Kertvárosi Református Templom), Budai Szerb Ortodox Egyházmegye (Zrínyi utca 15.) kerültek bevonásra.

A pályázat mely a konzorciumi tagok épületeinek fejlesztését, restaurálást, interaktívvá tételét szolgálják összesen bruttó 407 590 950 Ft-ból valósulhat meg, melyhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Terv keretein belül 394 357 693 forint támogatást biztosított.

A fejlesztés központi elemét a történelmi értékek attraktívvá tétele jelenti, ennek keretében megújításra kerül a Cella Septichora, az Ókeresztény Mauzóleum a Pécsi Zsinagóga belső tere és megépül a Középkori Egyetem kiállítása. Egy új, modern és a korábbiaknál strukturáltabb kiállítási koncepció valósul meg, amely számos innovatív elemmel is rendelkezik. A fejlesztés eredményeként a Zsinagóga évek óta használhatatlan, de jelentős vonzerővel bíró első Angster orgonája újra működőképes lesz. A pécsi Szerb-Ortodox Egyházközség részére egy olyan templom kerül megépítésre, amely nemcsak a jelentős számú térségi ortodox felekezetű polgár számára biztosítja a hitéleti tevékenységet, de a nem kevésbé jelentős számú és értékű (történelmi és vallási tradícióval egyaránt bíró) ikonok, ikonosztázok ideiglenes kiállítótereként is működik, valamint az egyházközség részére egy állandó kiállítótér kerül kialakításra, ahol helyet kap a „Baranya megyei Szerb Egyházművészet” című állandó kiállítás. A történelmi, vallási koherencia biztosítása érdekében a következő projektpillért a református értékek jelentik, ezen belül is a Pécs, Szabadság u. 33-35. épület átalakítása történik meg. A kapcsolódó feladatokat az épület akadálymentessé tétele (látogathatóság biztosítása), a templomkert megújítása és a belső terek kiállítótérré történő alkalmassá tétele jelentik. Ugyancsak a református értékekhez kapcsolódó projektelem a Pécs-Kertvárosi Református Egyházközség templomának (Pécs, Tildy Zoltán utca 12.) továbbfejlesztése, amelynek keretében a templom mennyezetén ornamentika mintázatú kazetták kerültek elhelyezésre, emellett a templomban egy új, mechanikus orgona kerül beszerzésre.

A KRISZTOGRAM

A krisztogram a görög X (khi) és P (rhó) betűk kombinációja, Krisztus monogramja. Nagy Konstantin császár, aki 312-ben, a Milvius-hídi csatában legyőzte ellenfelét, Maxentiust, a korabeli hagyomány szerint ezt a jelet látta a csata előtt megjelenni a következő szavak kíséretében: „E jelben győzni fogsz!”. Krisztus monogramja a 4. században nemcsak a kereszténység hivatalos szimbóluma volt, hanem a kereszténységre áttért császárokhoz való hűségüket kifejező pogányok is használhatták, mint a császár személyéhez kapcsolódó állami jelképet. A 4. század végén az ókeresztény művészetben már Krisztus személyének ábrázolását helyettesítő szimbólumnak számított.

A pécsi késő római-ókeresztény temető több sírjában, falakon és használati tárgyakon egyaránt kerültek elő Krisztogram-ábrázolások (például a Péter-Pál sírkamrában, az V. és XX. sírkamrában, a Székesfehérvár u. 3. szám alatt feltárt egyik temetkezésben, az Apáca utca 8. szám alatt látható festett sírban és a Szt. István téri ún. ókeresztény mauzóleumban). Ezek a sírba temetett halottak keresztény hitének, feltámadásban és örök életben való bizakodásának jeleiként értelmezhetők.

2000-ben a IV. számú sírkamra fölötti földrétegben került elő egy áttört, öntött bronzkorong, amely valószínűleg egy függeszthető bronzlámpa dísze volt. Rajta krisztogram, két oldalán pedig a Krisztus mindenhatóságát jelképező görög A és Ω betűk áttört ábrázolása látható. Ez a Jelenések könyve 21. fejezetének 6. versére utal: „Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég”. E ritka régészeti lelet lett a pécsi Világörökség emblémája, amely a késő római-ókeresztény temető helyszínein látható.