PROJEKTLEÍRÁS

Kedvezményezett:
Pécsi Zsidó Hitközség

Vezető tisztségviselő:
Goldmann Tamás elnök

A pályázat keretében megvalósítandó feladatok:

• Örökségvédelmi és kiviteli terv készítése a pécsi Zsinagóga felújítása kapcsán
• Zsidó emlékhely történeti kiállításhoz kapcsolódó feladatok ellátása és eszközök beszerzése
• Pécsi Zsinagóga felújítása

Elszámolható projektköltség:
127.114.713 Ft

Pécsi Zsidó Hitközség

A Magyarországon fennmaradt és működő zsinagógák közül talán az egyik legszebb a pécsi. A zsinagógát négy évig tartó építési munka után 1869-ben avatták fel. Romantikus építészeti stílusban készült, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervezték. Mindhárman a 19. század jeles magyar építőművészei voltak. Az építkezés kivitelezője Ivánkovics István volt. A templom melletti épület a valamikori zsidó hitközségi iskola, melynek udvarában található az a kis zsinagóga, melyet a jelenleg kis létszámú pécsi zsidó hitközség tagjai hétköznapokon használnak. A török hódoltságot megelőzően már éltek zsidó vallású emberek Pécsett, de a török kiűzése után csak hosszú idő elmúltával tudtak újból visszatelepedni.

Weiszmayer Márk 1804-ben saját házában berendezendő zsinagóga létesítésre kért engedélyt a városi tanácstól. A kérelmét elutasították. Közben elhunyt Pécs ugyancsak a 18. sz. végén türelmi jogot kapott másik zsidó lakosa, Fuchs Salamon. Az árvák felnevelése érdekében Pécsre telepedett a bonyhádi származású Engel Péter, és elvette Fuchs özvegyét, s megszerezte a mai Zrínyi u. 12. sz. alatti telken lévő házat. 1825-től ennek egyik szobájában gyűltek össze a pécsi zsidók istentisztelet tartására. A lakás eme hitéleti funkciója egészen 1843-ig, az első zsinagóga felavatásáig fennállt. Rendezett hitközség megalapítására 1840-ben került sor. Ebből az évből származik az első Chevra Kadisa alapszabály, és ekkor kezdi meg pécsi működését Lőw Izrael, Baranya Vármegye főrabbija. A hitközség tagjainak buzgóságát jól jellemzi, hogy három év működés után már saját zsinagógával rendelkeztek. A közösség 1841. júliusában megvette Vitéz Ferenc Citrom utcai telkét és a rajta lévő házat zsinagóga céljára átalakították. Az avatási ünnepségre 5603. év Elul havának 20. napján (1843. szeptember 15-én), a szokásos péntek esti istentisztelet előtt került sor. Az avatási ünnepségre Lőw főrabbi alkalmi imádságos könyvet jelentett meg, amely 9 oldalon német, 6 oldalon héber szöveget tartalmazott. Ez a pécsi Lyceum Nyomdának az első és talán egyetlen héber nyelvű terméke.

A templom megőrizte eredeti belsejét, külső felújítására 1980-1983 között került sor. 1981. május 18-án nyílt meg a nagyközönség számára. A zsidó vallási törvénynek megfelelően sem kívül, sem belül nem találunk alakos ábrázolást. A templom főhomlokzata három részre tagozódik, melynek középső részén a következő bibliai idézet olvasható héber nyelvű szöveg alapján: "Az imádság háza minden nép számára."- ennek értelmében az istentiszteleteket bármely vallású hívő látogathatja. A homlokzaton legfelül az ún. "mózesi kőtáblákat" láthatjuk, a Tízparancsolat számjegyeivel (a héber nyelvben minden betű számértéket is jelezhet). A kőtáblák mellett mindkét oldalon buzogányfej díszítések keltenek figyelmet. A zsinagóga belsejébe érve a templomhajó is hármas osztású. A festett mértani formák, továbbá a virág- és gyümölcsdíszítések harmonikus egységet képeznek. Elől a szentélyt - melynek fala kelet, illetve Jeruzsálem felé tekint, mennyezetét csillagokkal és napszemekkel teli égbolt borítja -, szépen díszített bronzkorlát választja el a hajótól. A szentélyben helyezkedik el a frigyszekrény, melyet négy márványoszlop és hatalmas kupola alkot. Előtte a tóraolvasó asztal, valamint a "Könnyek könyve" található, melyben a koncentrációs táborokban, főleg Auschwitzban halálra kínzott 3022 mártír neve szerepel. Az örökmécses, amely Isten állandó jelenlétét szimbolizálja, Dávid-csillag alakú formájával tér el a katolikustól. Ugyancsak itt találhatók a hitközségi elöljáróság padsorai, a szószék, valamint a nyolcágú gyertyatartó, amely a teremtés hét napját szimbolizálja. A szentély előtti oldalfalakon gyászszalagokkal övezett táblák láthatóak. A táblák héber nyelvű felirata utal arra az utolsó istentiszteletre 1944-ben, amelyen még azok a hitközségi tagok is jelen voltak, akik később mártírhalált haltak. Innen jobbra nyílik a kántor, balra pedig a rabbi (vallási vezető) öltözője. Felettük található a kórushely és az orgona, mely ipartörténeti értékű hangszer hazánkban. Építésével, Angster Józsefet, az akkor megalakult Angster Orgonagyár vezetőjét bízták meg. Ez az orgona volt az első műremeke a gyárnak, mely 1869 márciusában készült el, nagy sikert hozva az ifjú mesternek. Kifelé menet a hajó mindkét oldalán üvegszekrényekben lélekmécseseket találunk, melyek az elhunytak halálozási évfordulóján kerülnek meggyújtásra. Az előcsarnokban a gránittáblákon az egykori tisztségviselők és a szentegylet alapítványozóinak névsora olvasható. A bal sarokban elhelyezett kézmosó a régi korok rituális tisztálkodását jelképezi. Felette a miniórák az istentiszteleti imarendet jelölték szombatokon és ünnepeken. A templom külső falain számos emléktáblát helyeztek el az I. világháború áldozatai, valamint a zsidó mártírok tiszteletére.

A Pécsi Zsidó Hitközség az alábbi fejlesztéseket hajtja végre a zsinagógában:

• Javítási munkák: A projekt keretében kijavításra kerülnek a főhajó beázásából adódó hibák, mintegy 30 m² nagyságú felületen, új tetőkibúvó létesül a könnyebb karbantartás érdekében, továbbá a hőhidas szerkezetek miatt a csapadékcsatornában fűtőszál kerül elhelyezésre a lefagyások meggátlása érdekében.
• Orgona: Az Értékes Pécs projekt keretein belül megvalósul az orgona és az orgonaszoba rendbetétele. Ennek keretében a hámló vakolat leverésre kerül nagyságrendileg 150 m2-en és az alatta lévő födém portalanítása megtörténik stabilizáló réteg felhordásával, az oldalfalakon vakolatjavítás készül 77 m² felületen. Ezekkel párhuzamosan kerül sor az orgona kiszerelésére, elszállítására és tisztítására.
• A belső tér festése: Sor kerül a sérült vakolatok helyreállítására, illetve a falfelületek javítására és restaurálására.
• Padozat helyreállítása, áthelyezése: A tervek szerinti padsorok áthelyezése valósul meg, a faanyagok rovar és gombamentesítésével, villanyszerelési munkákkal.
• A belső tér átalakítása, kiállítótér létrehozása: Az északi és déli főfalak mentén a karzatokon lévő padsorok áthelyezésre kerülnek a kiállítótér felületének létrehozása érdekében. A kiállítás elsősorban a pécsi zsidóság történetét mutatja meg baranyai kitekintéssel.

A kiállítás komplex módon mutatja be tárgyi eszközök, dokumentumfilmek, filmrészletek- és fényképek, valamint a családtörténet ötvözésével, a modern technikai eszközök alkalmazásával interaktív módon a pécs-baranyai zsidóság együttélésének, üldöztetésének, a második világháború utáni újrakezdésnek, az elmúlt évtizedeknek a történéseit.